Ha érvényesül a papírforma, akkor hétfő este kiderül, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit. Ugyan a hivatalos döntésre még várni kell jövő hétig, de az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről.
Itt az új válaszcsapás a kínai elektromos járművek importjának büntetővámjáért.
Kósa Ádám 15 évig volt képviselő.
Azok után, hogy az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, Peking célzott megtorló intézkedésekkel reagálhat. Végigvesszük, milyen ellenintézkedésekre lehet számítani, és mi lehet ezekkel Kína célja.
Nem, nem fognak betelepíteni migránsokat.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Ellenintézkedéseket is kilátásba helyeztek.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
Ez a maximális érték, a Magyarországon is gyárat létesítő BYD autóira 17,4 százalékos pluszvámot állapítottak meg. Indul a kereskedelmi háború.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Csütörtökön kezdődött, vasárnap ért a finisbe a demokratikus világ egyik legnagyobb voksolása: az európai parlamenti választás során a 27 tagországban csaknem 370 millióan döntöttek arról, ki lesz az a 720 képviselő, aki a következő öt évben részt vehet az EU egyetlen közvetlenül választott testületének munkájában. Este 11-kor mindenhol bezártak a szavazófülkék – mi pedig követtük az eredményeket.
Az talán nem meglepő, hogy a fideszesek nyolcvan százaléka így vélekedik, az azonban érdekes, hogy hangsúlyos ez a vélemény a DK–MSZP–Párbeszéd és a Tisza Párt szavazói körében is.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
Légből kapott állításokra hivatkozva a sorozás visszaállításának rémével riogat a Fidesz. Eddig épp a kormány kacérkodott a gondolattal.
Az Európai Bizottság szerint a két tagjelölt megfelelő reformokat vezetett be, a döntés így az Európai Unió tagállamainak kezében van.
Az országban új szavazólap is debütál, igaz, csak a kiválasztott városokban.
Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
Az Európai Unió még 2018-ban döntött arról, hogy a műanyag kupakokat rögzíteni kell a palackokon. Bár ez elvileg több műanyag előállításával jár, a cél épp a környezetvédelem.
A jogszabály szerint 2050-ig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyre kell állítani, és a tagállamoknak uniós szinten további legalább hárommilliárd fát kell ültetniük.
Az EU-n belül olyan ötlet is felmerült, hogy korlátozni kellene az orosz követségi munkatársak és hozzátartozóinak mozgását.
